Ascaris vagy ascariasis
Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Orsóférges fertőzés ascariasis Az emberi megbetegedéseket okozó orsógiliszta Ascaris lumbricoides pontos leírása Carl Linné nevéhez fűződik.
A fonalférgek közé tartozó, nagy termetű, centiméteresre növő fehér színű féreg a földigilisztához hasonlít.
Orsóférges fertőzés (ascariasis)
Hím és nőstény alakja van, megtelepedésének helye a vékonybél. Az egész világon előfordul, de a nedves, meleg éghajlaton gyakoribb, mert az ottani környezet kedvezőbb számára. Terjedésében szerepe van a személyi higiénének és a szociális körülményeknek. Közvetlenül emberről emberre nem terjed, mert petéi csak akkor tudnak kifejlődni, ha érési folyamaton esnek át, s ehhez a talajba kell jutniuk. Az ilyen módon fejlődő férgeket a parazitológiában geohelmintnek",földi féregnek" nevezik.
Ascaris lumbricoides (orsógiliszta) | Körinfo
Terjedését a talajjal való érintkezés segíti, ebből következően vidéki környezetben, s ott is elsősorban a gyerekekben gyakoribb. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a Földön körülbelül 1,4 milliárd orsógilisztával fertőzött ember él. A fertőzöttek zöme dél-ázsiai, a távol-keleti és az afrikai országok lakója.
Egyes országokban a fertőzöttek aránya az 50 százalékot is eléri. Egy részük krónikus orsóférgességben szenved. Az Egészségügyi Világszervezet a helyi egészségügyi hatóságokkal együttműködve néhány afrikai országban négyhónaponként ismételt gyógyszeres kezeléssel igyekszik megakadályozni az orsógiliszta és más bélférgek - az ostorgiliszta Trichuris trichiura és a bányaféreg Ancylostoma duodenale - terjedését.
Az iskolások körében végzett gyógyszeres kezeléssel próbálják elejét venni annak, hogy a betegség krónikus szakaszba jusson, illetőleg csökkenteni a környezetbe jutó peték mennyiségét.
A Magyarországon előforduló féregfertőzések
Gazdasági számítások igazolják, hogy a megelőzés költségei alatta maradnak a gyógyítással járó kiadásoknak. Európában az orsógilisztás fertőzés kevésbé gyakori, mint a trópusi vidékeken, átlagosan a lakosság százalékát érinti, persze országonként eltérő arányban.
Hazánkban a népesség átlagos fertőzöttsége 0,5 százalék körül van. Az orsógilisztás fertőzés a hegyes-dombos vidékek hátrányos helyzetű lakosai körében a leggyakoribb, ott egyes gócokban eléri a l 0 százalékot is.
A vékonybélben élősködő orsógiliszta nősténye centiméter hosszú, a hím valamivel rövidebb.
Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése
A ascaris vagy ascariasis ember ürülékével távozó ovális peték um a méter milliomodrésze átmérőjűek. A talajra kerülő petékből burkának védelmében kedvező körülmények között - °C-on elegendő nedvesség hatására - két-három hét alatt fejlődik ki a fertőzőképes lárva.
Nyirkos, árnyékos helyen a peték ebben az állapotban három-öt évig megőrzik fertőzőképességüket. Az emberbe úgy juthatnak be ezek a kitartó peték, ha lenyeli őket.
A vékonybélben a burok fölreped, s a lárva kibújik. Átfúrja magát a bél falán, bejut az erekbe, s a vérkeringéssel a tüdőbe, majd a légcsőbe, végül a garatba.
Aszcariasis kezelés, Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése
A lárvák vándorlása körülbelül tíz napig tart, s ascaris vagy ascariasis 0,2 milliméteresről 1,5 milliméteresre nőnek. Gazdájuk a garatba jutott férgeket újra lenyeli, s azok ismét az emésztőrendszerben találják magukat. A vékonybélben megtelepszenek, s ott ivarérett orsógilisztává fejlődnek.
- Hivatkozás a székletre helminták esetén
- A Magyarországon előforduló féregfertőzések
- Ascaris mester A sertésszalag életciklusa és fejlődési fázisai
A kifejlett orsógiliszta nősténye párosodás után tömegesen érleli a petéket, s a fertőzött ember peteürítővé válik. A fertőzés és a petéknek a székletben való megjelenése között hatvan-nyolcvan nap telik el.
Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Orsógiliszta fertőzés Ascariasis Az ascariasist ejtsd: aszkáriázis az Ascaris lumbricoides nevű hengeres féreg okozza. A betegség világszerte előfordul, azonban a melegebb vidékeken, szegényes közegészségügyi viszonyok között gyakoribb, mivel nagyrészt a gyermekek nem szabályozott székletürítése tartja fenn. A kikelt lárva ascaris vagy ascariasis a vékonybél falán, majd a nyirok- és vérkeringéssel a tüdőbe kerül. Itt a léghólyagocskákba alveolusok jut, felvándorol a légutakba, majd a beteg a garatjából ismét lenyeli. A lárva a vékonybélben érik meg, és itt él tovább.
Az orsógilisztás fertőzés klinikai tünetei a fertőzés mértékétől és az ember fogékonyságától, valamint a féreg fejlődési szakaszától függően igen változatosak.
A tüdőben vándorló lárvák tömege esetenként meghűlésre jellemző panaszokat okoz, köhögéssel, hidegrázással és lázzal.
Az ilyenkor készített röntgenfelvételeken a hörgők mentén bronchopneumoniára utaló beszűrődések figyelhetők meg. A bélbe visszajutó és ott növekvő férgek számuktól függően enyhébb vagy súlyosabb hasi panaszokat okoznak.
Jellemző tünet a köldök körüli; gyakran hasmenéssel társuló fájdalom. A legsúlyosabb panaszok akkor jelentkeznek, ha a férgek elhagyják megszokott élőhelyüket, és bejutnak a máj vagy a hasnyálmirigy vezetékébe, és elzárják azokat. Megesik, hogy az orsógiliszták átfúrják a bél falát, és hashártyagyulladást okoznak.
A nagy számban élő férgek bélelzáródást is okozhatnak.
